Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldásakor az egyenlet, egyenlőtlenség két oldalát két, képlettel megadott függvényként kezeljük. A megoldás során az alaphalmaznak azokat az elemeit keressük, amelyeket a két képletbe helyettesítve, teljesül az így kapott függvényértékekre  az egyenlőség, illetve az egyenlőtlenség.

A keresést a függvények grafikus ábrázolásával végezzük.

 

Példa

 

1.

 

   Oldjuk meg grafikusan a következő egyenletet!

 

2x + 1 = 3x – 1

 

   A baloldal: f(x) = 2x + 1  — egy elsőfokú, lineáris függvény képlete

 

   A jobboldal: g(x) = 3x – 1   — egy elsőfokú, lineáris függvény képlete

 

 

   Az alaphalmaznak azt az x elemét keressük, amelynek a képe mindkét függvény esetében ugyanaz a szám.

Ábrázoljuk a két függvényt közös koordináta-rendszerben!

 

 

 

   A grafikonról leolvasható, hogy az alaphalmaz x = 2 értékéhez mindkét függvény ugyanazt a függvényértéket rendeli.

 

Az egyenlet megoldása:

 

x = 2

 

 

2.

 

 

   Oldjuk meg grafikusan a következő egyenlőtlenséget!

 

2x + 1 < 3x – 1

 

   Ezúttal az alaphalmaznak azokat az elemeit keressük, amelyekhez az f(x) képlettel megadott függvény kisebb függvényértékeket rendel, mint a g(x) képlettel megadott függvény.

 

 

A szaggatott vonalak segítségével észrevehető, hogy az alaphalmaz  +2-nél nagyobb elemeihez rendel az f függvény kisebb számokat a képhalmaz elemei közül, mint a g függvény.

 

Az egyenlőtlenség megoldása:

x > 2

 

 

3.

 

 

   Oldjuk meg grafikusan a következő egyenlőtlenséget!

 

-x + 3 ≥ |x – 2| 

 

   A baloldal: f(x) = -x + 3 — egy elsőfokú, lineáris függvény képlete

 

   A jobboldal: g(x) = |x – 2| — egy abszolút érték függvény képlete

 

 

 

   A grafikonokról leolvasható, hogy az f függvény az alaphalmaz -2-nél nem kisebb, de +3,3–nél nem nagyobb értékeihez rendel nagyobb, vagy ugyanakkora függvényértékeket, mint a g függvény.

 

Az egyenlőtlenség megoldása:

 

-2 ≤ x    3,3

 

   Ezek csak közelítő értékek, mert a grafikus megoldás hátránya a pontatlanság, most is tapasztalható.

   Általában olyan egyenletek megoldásánál használjuk a grafikus megoldást, amelyeket algebrai úton nem, vagy csak nagyon bonyolultan lehet megoldani.